A kényszerített tüskék működése

A tüske kulcsfontosságú eszköz a varrat nélküli csövek gyártásában. A csőtestbe van behelyezve, és a görgőkkel együttműködve gyűrű alakú áthaladást képez, ezáltal segíti a cső alakítását. A tüskék széles körben használatosak olyan eljárásokban, mint a folyamatos hengerművek, a kereszthengerlés, az időszakos csőhengerművek, a lyukasztás, valamint a hideghengerlés és a csövek húzása.

Lényegében a tüske egy hosszú, hengeres rúd, hasonló egy átszúró dugóhoz, amely részt vesz a cső deformációjában a deformációs zónán belül. Mozgási jellemzői a különböző hengerlési módokon változnak: a kereszthengerlés során a tüske forog és tengelyirányban mozog a csövön belül; a hosszirányú hengerlési folyamatokban (például folyamatos hengerlés, időszakos hengerlés és átszúrás) a tüske nem forog, hanem a csővel együtt tengelyirányban mozog.

A folyamatos hengerműegységekben a tüskék jellemzően csoportokban működnek, minden csoportban legalább hat tüske van. A működési módok három típusba sorolhatók: lebegő, kényszerített és félig lebegő (más néven félig kényszerített). Ez a cikk a kényszerített tüskék működésére összpontosít.

Két műveleti módszer létezik a kényszerített tüskékhez:

1. Hagyományos módszer: A hengerlés végén a tüske mozgása leáll. Miután a héjat eltávolították a tüskéről, a tüske gyorsan visszatér, kilép a hengersorból, majd lehűtik és megkenik, mielőtt újra felhasználnák. Ezt a módszert hagyományosan a Mannesmann Piercing Mills-ben (MPM) használják.
2. Továbbfejlesztett módszer: Hasonlóképpen a hengerlés végén a tüske mozgása leáll. Azonban miután a héjat a csupaszító eltávolította a tüskéből, a tüske ahelyett, hogy visszatérne, gyorsan előrehalad, követve a héjat a csupaszítón keresztül. A tüske csak a sztripperen való áthaladás után lép ki a gördülősorból hűtés, kenés és újrafelhasználás céljából. Ez a módszer csökkenti a tüske üresjárati idejét a vezetéken, hatékonyan lerövidíti a hengerlési ciklust és növeli a gördülési ütemet, akár 2,5 cső percenkénti sebességét is elérve.

A fő különbség e két módszer között a tüske mozgásútjában rejlik a héj eltávolítása után: az első módszernél a tüske a héjjal ellentétes irányba mozog, visszahúzódik a hengerműből, mielőtt kilép a hengersorból. A második módszernél a tüske a héjjal azonos irányban mozog, kilép a hengerműből, áthalad a sztripperen, majd kilép a hengersorból.

Fontos megjegyezni, hogy a második módszernél, mivel a tüskének át kell haladnia a csupaszítón, a csupaszító tekercseknek gyors nyitás-zár funkcióval kell rendelkezniük vékonyfalú acélcsövek hengerelésekor (ahol a csupaszító redukciós aránya legalább a héj falvastagságának kétszerese), hogy a tüske ne sértse meg a csupaszító tekercseket.